Állat- és növényvilág

A Magas-Tátrába látogatók a festői tájak és magaslatok bejárásán kívül a hegység flórájában és - kis szerencsével - faunájában is gyönyörködhetnek. Indulás előtt ezekről is előre tájékozódhatunk, így tudni fogjuk, mire számítsunk, illetve felismerhetjük, ha valamely ritkasággal találkozunk utunk során.

Állatvilág

Emlősök, madarak, rovarok,

A Tátra több jellegzetes és ritka állatfajnak ad otthont. Ezeken kívül itt is élnek szokványos erdei emlősök és egyéb állatfajok. Láthatunk például őzet, szarvast, vaddisznót, nyestet, rókát, borzot, mókust, fenyőszajkót, vizi rigót, szirti sast, futrinkát, pisztrángot a barlangokban pedig különböző denevérfajokat. 

Emlősállatok

Ha csak egyetlen állatfajt említenénk meg a Tátra lakói közül, az a hegység jelképe, a zerge lenne. Ezek a jellegzetes állatok a zergék külön alfaját képezik. Körülbelül 900 példány él a hegységben és mivel a jégkorszak óta elszigetelten fejlődtek ki, ők az egyedüli képviselői ennek az alfajnak. Testi felépítésüknek köszönhetően bámulatos ügyességgel kapaszkodnak meg a meredek sziklafalakon. Mivel egy ideje már védett állatok, így némileg hozzászoktak, hogy nem kell rettegniük az emberektől, így némi óvatossággal esélyünk lehet őket élőben megfigyelni vagy lencsevégre kapni.

A másik igen jellegzetes lakó a tátrai havasi mormota. Vele azonban valamivel nehezebb a találkozás, mivel egyfelől téli álmot alszik és csak tavasztól őszig tölti éberen a idejét, másrészt mert föld alatti járatokban él. A régi időkben húsáért és gyógyhatásúnak hitt zsírjáért vadászták, ezért igen megritkult a számuk. Mostanra sikerült újra betelepíteni olyan helyekre is, ahonnan korábban teljesen eltűnt ez a faj.

A barnamedve is igen ritka állatfajnak számít. A Tátra egyes részein azonban előfordulnak példányok, néhány tucat. Ezekkel azonban szándékosan jobb nem keresni a találkozót. Ezen 100-400 kg-os ragadozók, többsége inkább a szlovák oldalon él. Alapvetően elkerülik az embert, de nem lehetetlen találkozni velük. Ha ez mégis megtörténne legyünk óvatosak, inkább lassan távozzunk, mintsem fotózkodni próbáljunk a medvével.

A Tátrában a fentieken kívül további jellegzetes emlősállatokkal is találkozhatunk, úgy, mint vadmacska, hiúz, szürkefarkas, havasi pocok, havasi cickány.


Madarak

A hegység madárvilága is igen gazdag. Jellemző madarak például a fenyvescinege, fogoly,  búbos cinege, karvalybagoly, uráli bagoly, havasi szürkebegy, fenyőszajkó és a szépséges hajnalmadár. A Tátra alján fészkel fehér gólya és Zúgó környékén akár a ritkább fekete gólyával is találkozhatunk. A patakok, tavak környékén vízi rigót is láthatunk

Ha nagy szerencsénk van, megfigyelhetünk egy-egy példányt a csodálatos ragadozómadarak közül, amelyekből sajnálatos módon ma már nagyon kevés példány található meg a hegységben. A leglenyűgözőbb és egyben legértékesebb ilyen Tátrában honos faj a szirti sas. Korábbi vadászatuk miatt jelenleg csak 2-3 pár él a Tátrában, velük pedig inkább hegymászás közben találkozhatunk, mivel a magas sziklák, nehezen megközelíthető helyein fészkelnek.


Hüllők, rovarok, halak

Mint ahogy a világ egészére, a Tátrára is igaz, hogy az ott élő legtöbb állatfajt a rovarok teszik ki. Jellegzetes rovarfaj a havasi futrinka és az északi levelész, de megtalálható itt rengeteg egyéb rovarfaj is. Nem ritka, hogy színes, tarka pillangókkal találkozunk. 

A hüllők közül is sok általános faj található meg itt. A sziklákon olykor keresztes viperákat találhatunk, ezekkel érdemes óvatosnak lenni, mivel mérgezőek.

A tavak közül csak az alacsonyabb fekvésűekben jellemzőek az őshonos halak, például a pisztráng a Poprádi tóban. A Csorba tóban jobbára mesterségesen telepített halak élnek. A érdekes külsejű, átlátszó kérges északi tócsarák a Furkota-tavak vizében él. A patakokban élnek többek közt pisztrángok, küllők, kölönték, pénzes pérek, bodorkák.

Növényvilág

Nemcsak a Tátra faunája, hanem flórája is igen gazdag. A szokásos erdei fajokon kívül ezek közt is megtalálhatóak igazi ritkaságok és kifejezetten erre a vidékre jellemző növények is. Magasabb rendű fajok közül több mint 1300, és több mint 3000 virágos növény, moha, zuzmó, páfrány található meg itt. Csak a Tátrában és a Nyugati-Kárpátokban megtalálható fajok közül két tucat él a hegyekben. Ezek az ún. endemikus, vagyis bennszülött fajok, amelyek az elszigetelt fejlődésüknek köszönhetően a világon teljesen egyediek. Az egyes növényfajok előfordulását a tengerszint feletti magasságon kívül a talaj minősége is változatossá teszi. Sok növény mészkedvelő, amelyek ezért a savanyú talajú, gránit képezte részeken nem találhatóak meg.

A Tátra virágai 

A legtöbb virág június-júliusban bontja szirmait így egy nyári kirándulás során jó eséllyel gyönyörködhetünk szépségükben. Erre a legalkalmasabb helyek a Zöld-tavi, a Kis-Tarpataki és a Felka-völgy virágoskertjei. Az egyik legismertebb és ritka, magashegyi virág a havasi gyopár. Szintén mészkedvelő, ezért csak a Lengyel és a Bélai Tátrában láthatunk ilyet. A sarkköri-havasi fajok közül, amelyek élőhelye a jégkorszak óta az északi tundrára és Észak-Európa magashegységeibe szorult, megcsodálhatjuk például a nyolclevelű magcsákot. Ne feledjük, hogy ezeket, és a többi védett virágot szigorúan tilos leszakítani!


Fafajok a Tátrában

Jellegzetes és igen szívós fafajta a cirbolyafenyő, amely akár a zárt erdők magas részeinél, a sziklás hegyoldalakon is megél. Az alacsonyabb hegyvidékeken, 1250 méterig bükkerdők jellemzőek, a középhegységben azonban ezek helyett lucfenyőket telepítettek. Néhol jegenyefenyők is megtalálhatóak. A Tátrában az erdőhatár 1550-1620 m magasságban található, de a fenyvesek korábbi irtása miatt ez a Bélai- és Liptói havasokban kissé lejjebb húzódott. A Tátra alján eredetileg jegenyefenyők alkották a fenyvest, de ezek helyére lucfenyőket telepítettek. Ezt a kevésbé ellenálló erdőt sajnos a 2000-es évek elején több szélvihar is brutálisan megritkította ezzel drasztikusam megváltoztatva a Magas-Tátra jellegzetes képét.

A Tátra növényeit magasság szerint 5 növényzeti övbe soroljuk:

A Tátra növényeit magasság szerint 5 növényzeti övbe soroljuk:

1. Középhegységi vagy hegyalji övezet (600–900 m). A Nemzeti Park alsó határánál húzódik. Ma már főként mezőgazdasági terület.
2. Magashegységi övezet (900–1500 m). Erdős terület, főként lucfenyők borítják.
3. Alhavasi vagy szubalpesi övezet (1500–1800 m). Keskeny öv az erdőhatár fölött. Leggyakoribb itt a havasi törpefenyő, de itt láthatunk cirbolyafenyőt és madárberkenyét is.
4. Havasi vagy alpesi övezet (1800–2300 m). A törpefenyők övezete felett főként törpecserjék, illetve virágos magashegyi rétek, pázsitfüvek és más, nem fatörzsű növények lakják.
5. Hóhatár alatti vagy szubnivál övezet (2300- m). A hóhatár közelében a növényzet igen ritkás, foltokban moha, zuzmók, kőtörőfüvek találhatóak itt.

Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk használata során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani.

OK!