Időjárás a Tátrában

A Tátrában tapasztalható hőmérsékletek nem sokkal alacsonyabbak a hazánk hegységeiben mérhetőtől, de 2000 méteres magasságokban nyáron is elkelhet a pulóver. Ami a legnagyobb eltérést okozza, az a nagyfokú változékonyság, amely sok esetben nem jelezhető előre, így a legjobb stratégia, ha minden esetben készülünk hidegre-melegre, esőre és szélre is, még ha a reggel tiszta égbolttal is köszöntött ránk. A déli oldal időjárása valamivel enyhébb az északinál, mivel ez az oldal a hűvös, csapadékot szállító szelektől védett. 1300 méter felett 4-5 hónapig, 1880 méter felett 6 hónapig összefüggő a hótakaró, ami májusban kezd a túrautakról eltűnni, majd szeptember-októberben az esőzések megérkeztével az idő újra lehűlésnek indul.

Az egyes évszakok jellemzői

Nyár: Júniustól augusztusig elég gyakori az eső. A hegy belsejében általában tiszta égbolttal indul a nap, de később gyakran beborul az ég és egy hirtelen jövő eső áztatja a hegyeket. Ezután az idő ismét kitisztul. Az éjszakákat is beleszámítva a hőmérséklet 9-24 fok között alakul, de ez magában foglalja azt is,  hogy fent a hegyen egy nappali vihar alatt is lecsökkenhet a hőmérséklet 10-15 fokra, sőt akár hóesés is előfordulhat.

Ősz: Szeptemberben és októberben a hőmérséklet elkezd csökkeni, de általában hegyi túrákhoz még mindig igen kellemes a hőfok. A leghidegebb éjszakákon 5, nappal pedig 18 fok körüli a hőmérséklet.

Tél: A hegyi sportok kedvelőinek időszaka.  Ilyenkor borítja a hegyeket a legtöbb hó, így ideális a síelők és az extrém körülményekben túrázni vágyók számára. A legtöbb hó általában novemberben és decemberben esik le és ez a hideg időnek köszönhetően hónapokon keresztül biztosítja a sportoláshoz megfelelő vastagságú hótakarót. A hőmérséklet éjszaka -10 nappal pedig 3-4 fok körül szokott lenni.

Tavasz: Az idő február-március környékén kezd felmelegedni, márciusban -4 az éjszakai leghidegebb hőmérséklet, míg májusban már éjjel 6, nappal akár 17 fokra is felmelegedhet az idő. A hegyekben azonban még márciusban és áprilisban is könnyen előfordulhat havazás.

Szélviharok a Tátrában

A Magas-Tátrában és a Kárpátokban, ahogyan ez más magashegységekre is jellemző, nem ritkák a szélviharok. A szintkülönbségek és a hideg-meleg levegő különbségei miatt időnként a hegy felé áramló levegő átzúdúl a hegygerincen, ami igen erős, akár több száz km/órás széllökéseket is eredményezhet. Ezek az úgynevezett lejtőviharok, amelyek időről időre - általában éjszaka - előfordulnak a Tátrában is, és alkalmanként extrém erősségűek is tudnak lenni. 1915. november 18-19-én is egy ilyen vihar tombolt, amely az Ó- és Új-Tátrafüredi erdőkben vitt véghez nagy pusztítást, ezzel a korábbi vadregényes fenyvesek képét igencsak átformálva. Az addig példátlan pusztítás oka az volt, hogy már ekkor is sok helyen gyorsan növő, de kevésbé ellenálló lucfenyőt telepítettek a mélyebben gyökerező jegenye, gyertyán vagy vörösfenyő helyett.

A 2004-es vihar

A közelmúlt eddigi legpusztítóbb szélvihara 2004. november 19-én tombolt a Tátrában. A sok helyen 200 km/órát is meghaladó szélsebesség 12 600 hektáron mintegy 3 millió fát döntött ki a szlovákiai oldalon. A fát mielőbb el kellett volna szállítani, de technikai korlátok és rosszul tájékozott környezetvédők tiltakozása miatt ezt nem tudták véghez vinni. Ennek következménye, hogy jelenleg a korhadó fákban elszaporodott szúk már az ép faállományt is nagy mértékben pusztítják ezzel tovább gyengítve és védtelenné téve azt az elkövetkező szélviharokkal szemben. 2014-ben újabb nagy erejű szélvihar további károkat okozott a faállományban, amelynek újratelepítése már folyamatban van, de még több évtizedig eltart, mire ismét kifejlett fenyvesek boríthatják a hegyoldalt.

Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk használata során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani.

OK!